Tollaslabda szabályok
MEGHATÁROZÁSOK
Játékos: Valamely személy, aki tollaslabdát játszik.
Mérkőzés: A tollaslabda verseny alapegysége két (négy) játékos között.
Egyes: Mérkőzés, melyben mindkét oldalon egy-egy versenyző van.
Páros: Mérkőzés, melyben mindkét oldalon két-két versenyző van.
Adogató oldal: Az adogatás jogával rendelkező oldal.
Fogadó oldal: Az adogató oldal ellenfele.
Labdamenet: Egy vagy több ütésből álló folyamat, mely az adogatással kezdődik, és mindaddig tart, míg a labda játékon kívülre nem kerül.
Ütőmozdulat: A játékos ütőjének mozgatása a labda megütésének céljából.
A JÁTÉKTÉR ÉS TARTOZÉKAI
A játéktér téglalap alakú 40 mm széles vonalakkal megjelölt terület. 610 x 1.340 cm a folyosók oldalt 46 cm, hátul 76 cm, hálótól az adogató vonal 198 cm, a szerva udvar pedig pont felezi a pályát.
A vonalak könnyen megkülönböztethető, eltérő, lehetőleg fehér vagy sárga színűek legyenek. Valamennyi vonal beleszámít az általa határolt játék területbe.
A hálótartó oszlopoknak 155 cm magasnak kell lennie, melynek a háló kifeszítését követően is függőlegesnek kell maradnia az előírt szabályt.
A hálótartó oszlopokat a páros játéktér oldalvonalain kell elhelyezni, függetlenül attól, hogy a pályán egyes vagy páros játék folyik. A hálótartó oszlop nem lehet a pályát jelző oldalvonalon belül.
A hálónak sötét színű, vékony szálú fonalból, egyenletes szemsűrűséggel, 15-20 mm szemnagysággal kell készülnie. A hálónak 76 cm szélességgel, 610 cm hosszúsággal kell készülnie.
A háló felső szélét 75 mm széles fehér, a tartókötél felett áthajtott szalag szegélyezi.
A hálót tartó kötél vagy kábel a hálótartó oszlopok tetejével egy síkban kell kifeszítve rögzíteni.
A háló felső szélének a játéktér felületétől számítva a középvonal fölött 152,4 cm, míg a páros játéktér oldalvonalai fölött 155 cm magasnak kell lennie.
A háló végei és az oszlopok között hézag nem lehet. Ha szükséges, a hálót teljes szélességében az oszlopokhoz kell kötni.
A LABDA
A labda készülhet természetes vagy műanyagból. Mindkét anyagból készült labda azonos repülési tulajdonságokkal kell rendelkezzen, mint a vékony bőrrel borított parafa fejű, természetes tollakból készült labda.
Toll-labda
A tollabda gyártása »
A labda 16 db, a fejbe fixen rögzített eredeti tollból készül.
A tollak hossza egységesen 62-70 mm, a fejbe való rögzítéstől a toll végéig mérve.
A tollak vége 58-68 mm átmérőjű kört alkosson.
A tollakat cérnával vagy más arra alkalmas anyaggal egymáshoz rögzíteni kell.
A fej 25-28 mm átmérőjű alul lekerekített formával.
A labda súlya 4,74 -5,50 gramm legyen.
Nem-toll labda
Kosár része készülhet szintetikus anyagból.
A méretnek és a súlynak meg kell felelnie a toll-labdáéval. Ettől legfeljebb 10 % eltérés engedélyezett.
Különleges klimatikus viszonyok esetén, ha a szabványos labda alkalmatlan, az illető Nemzeti Szövetség engedélyével a fentiektől eltérő labda is alkalmazható, feltéve, hogy az általános jellemzők és repülési tulajdonságok nem változnak.
FELSZERELÉS
A Nemzetközi Tollaslabda Szövetség (BWF) feladata szabályozni minden ütőt, labdát, felszerelést vagy bármilyen, a sportágban használt újítást érintő kérdést, hogy azok az előírásoknak megfelelnek e, és a játék során engedélyezettek vagy sem. Ilyen szabályozás hozható a Szövetség vagy más kezdeményezésére, aki e vonatkozásban jóhiszeműen érdekelt, beleértve itt bármely játékost, gyártó céget, Nemzeti Szövetséget vagy annak tagját.
SORSOLÁS
A játék megkezdése előtt a szemben álló felek sorsolnak és a választás jogát elnyerő oldal választhat: az első adogatás vagy első fogadás, kezdő térfél.
A sorsolásban vesztes fél a fennmaradó lehetőségek közül választhat.
PONTOK SZÁMOLÁSA
Egy mérkőzés két megnyert játszmáig tart, kivéve, ha a szabály másképp rendelkezik.
Egy játszmát az a fél nyeri, aki előbb szerez 21 pontot.
Ha az egyik fél megnyer egy labdamenetet, pontjainak száma eggyel nő. Egy fél akkor nyer meg egy labdamenetet, ha a másik fél hibát vét vagy a labda játékon kívülre kerül, mert érinti a talajt az ellenfél térfelén belül.
Ha a pontok állása 20 mind, az a fél nyeri a játszmát, amelyik előbb ér el kétpontos vezetést.
Ha a pontállás 29 mind, az az oldal nyeri meg a játszmát, aki megnyeri a 30-ik pontját.
A játszma nyertese lesz a következő játszma első adogatója.
TÉRFÉLCSERE
A játékosok térfelet cserélnek: az első játszma végén, a második játszma végén, ha van harmadik játszma és a harmadik játszmában, amikor a pontszámban vezető oldal először eléri a 11. pontot.
Ha a játékosok a térfélcserét elmulasztják, úgy azonnal végre kell azt hajtani, amint a mulasztás kiderül, és a labda nincs játékban. Az addig elért eredmény érvényben marad.
ADOGATÁS
Szabályos adogatás esetén indokolatlanul egyik oldal sem késleltetheti az adogatás végrehajtását, ha az adogató fél készen áll az adogatásra és a fogadó fél is a fogadásra. Miután befejeződött az adogató ütője fejének hátra irányuló mozgása, az adogatás megkezdésének bármilyen késleltetését indokolatlannak kell tekinteni.
Az adogató és fogadó játékosnak egymással átlósan szemközti adogatóudvaron belül kell állnia, hogy a határoló vonalak érintése nélkül az adogató és fogadó játékos mindkét lábának valamely részével álló helyzetben érintenie kell a talajt az adogatás megkezdésétől az adogatás megtörténtéig.
Az adogató játékos ütőjének az ütés során először a labda fejét kell érintenie; a megütés pillanatában a labdának teljes terjedelmével az adogató játékos derékmagassága alatt kell lennie. A derék egy olyan képzeletbeli vonal, amely az adogató utolsó bordája legalsó részének magasságában húzódik; Túl magas kísérlet: a labdának a megütés pillanatában a pálya felszínétől számítva 110 cm-nél alacsonyabban kell lennie.
Az adogató ütőjének feje a labda megütésének pillanatában lefelé mutat az adogató játékos ütőjének az adogatás megkezdésének pillanatától folyamatos, előreirányuló mozgást kell végeznie az adogatás megtörténtéig a labdának az adogató játékos ütőjéről úgy kell felfelé irányulva átrepülnie a háló fölött, hogy amennyiben nem érintik, az a fogadó játékos adogatóudvarban (azaz a határvonalakon vagy azokon belül) essen a talajra.
Az adogatás közben az adogató nem vétheti el a labdát.
Ha a játékosok készen állnak, az adogató játékos ütőfejének első előreirányuló mozgása az adogatás megkezdését jelenti.
Megkezdett adogatás, az adogatás megtörtént, ha az adogató a labdát megütötte vagy kísérletet tett az adogatásra, de az adogatást elhibázta.
Az adogató játékos addig nem kezdheti meg az adogatást, amíg a fogadó játékos a fogadásra nem kész. A fogadó játékost fogadásra késznek kell tekinteni, ha kísérletet tesz az adogatás visszaütésére.
Páros játékban a játékostársak az adogatás alatt bármilyen helyzetet elfoglalhatnak, amellyel a szemben álló adogató vagy fogadó játékost a kilátásban nem akadályozzák.
EGYES JÁTÉK
Adogató és fogadótér
A játékosoknak a saját jobboldali adogatóterükből kell adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott játszmában nulla vagy páros számú pontot ért el.
A játékosoknak a saját baloldali adogatóterükből kell adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott játszmában páratlan számú pontot ért el.
Játék sorrend és a pályán elfoglalt pozíció
Egy labdamenetben a labdát az adogató és a fogadó játékos felváltva üti a háló felé eső oldalán bárhonnan, amíg a labda játékon kívül nem kerül.
Pontszerzés és adogatás
Ha az adogató játékos nyeri a labdamenetet az adogató játékos pontot szerez. Az adogató ezután újra adogat a másik adogatóudvarból.
Ha a fogadó játékos nyeri a labdamenetet a fogadó játékos pontot nyer. A fogadó játékos válik az új adogatóvá.
PÁROS JÁTÉK
Adogató és fogadótér
Az adogató fél egy játékosa a jobboldali adogatóudvarból adogat, ha az adogató félnek nulla, vagy páros számú pontja van az adott játszmában. Az adogató fél játékosa a bal adogató udvarból adogat, ha az adogató félnek páratlan számú pontja van az adott játszmában.
A fogadó oldal azon játékosa, aki utoljára adogatott, ugyanabban az adogató udvarban áll, ahonnan utoljára adogatott, játékostársa pedig a másik adogató udvarban. A játékostársakra a fordított séma vonatkozik.
A fogadó oldalnak az a játékosa lesz a fogadó, aki az adogatóval átlósan szemben lévő adogatóudvarban áll.
A játékosok addig nem cserélnek adogatóteret, amíg adogatóként nem nyernek pontot.
Az adogatást az adogató oldal pontszámának megfelelő adogatóudvarból kell elvégezni.
Játék sorrend és a pályán elfoglalt pozíció:
Az adogatás fogadása után az adogató fél bármely játékos a és a fogadó fél bármely játékosa felváltva ütheti meg a labdát a saját térfeléről, amíg a labda játékon kívül nem kerül.
Pontszerzés és adogatás:
Ha az adogató fél nyeri a labdamenetet pontot szerez, és ismét adogat a másik adogatóudvarból.
Ha a fogadó fél nyeri a labdamenetet pontot szerez, és a következő adogatást ő végzi el. A fogadó fél válik az új adogatóvá.
Adogatás folyamata
Egy játszmában az adogatás joga folyamatosan az alábbiak szerint száll át:
- az eredeti adogatóról, aki a játszmát a jobb oldali adogatóudvarban kezdte.
- az eredeti fogadó partnerére.
- az eredeti adogató partnerére.
- az eredeti fogadóra.
- az eredeti adogatóra és így tovább.
Egyik játékos sem adogathat soron kívül, fogadhat soron kívül, vagy fogadhat két egymás utáni adogatást ugyanabban a játszmában.
A következő játszmában a nyertes oldal bármelyik játékosa adogathat, és a vesztes oldal bármelyik játékosa fogadhat.
ADOGATÓ HIBÁK
Adogatóhiba történt, ha egy játékos soron kívül adogatott vagy fogadott; rossz adogatóudvarból adogatott vagy rossz adogatóudvarban fogadott; Ha az adogató hiba kiderült azt helyesbíteni kell, az eredmény érvényben marad.
HIBÁK
"
Hibának" számít: ha egy adogatás nem szabályos; ha adogatás közben a labda a háló tetején fennakad, vagy átjutva a hálón beleakad a hálóba; ha a fogadó játékostársa üti vissza; ha játék közben a labda a játéktér határvonalain kívül ér talajt; a hálón keresztül vagy a háló alatt kerül át a másik térfélre; nem kerül át a háló fölött. Érinti a mennyezetet, vagy az oldalfalakat; érinti egy játékos testét vagy ruházatát, vagy érint bármely tárgyat vagy személyt a játéktéren kívül (ahol a csarnok felépítése szempontjából szükséges, a létesítmény üzemeltetője, a helyi szövetség egyetértésével szabályt módosíthat, melyek az olyan esetekre vonatkoznak, amikor a labda egy akadályt érint).
Ütés során az ütőn marad, és hajítással kerül tovább; ugyanaz a játékos kétszer egymás után üti meg. Azonban, ha a labda a keretet és a húrozott részt érinti, egy ütésnek számít, ez nem hiba. A játékos és társa egymás után üti meg; érinti a játékos ütőjét, és utána nem az ellenfél térfele felé repül; ha a labda játékban van és a játékos ütőjével, testével vagy ruházatával érinti a hálót vagy annak tartozékait. Ütőjével vagy testével áthatol a háló fölött az ellenfél térfelére, kivéve azt az esetet, amikor az ütő játékos ütőjével követheti a labdát a háló felett, amennyiben a labda és az ütő kezdeti érintkezési pontja az ütő játékos térfelén volt. Ütőjével vagy testrészével a háló alatt áthatol az ellenfél térfelére, és ezzel az ellenfelet akadályozza vagy zavarja; vagy ellenfelét akadályozza, azaz ellenfelét egy szabályos ütés kivitelezése közben gátolja, miközben ellenfele az ütőjével a háló fölött követi a labdát; ha játék közben ellenfelét bármilyen cselekedettel szándékosan megzavarja, mint pl. kiabálással vagy kézmozdulatokkal.
Hivatalos szabály »
